Egy könnyűszerkezetes ház ideális építőanyagai
Mi áll a könnyűszerkezetes házak népszerűség-növekedése mögött?
Szakértői elemzések szerint az elmúlt években jelentősen nőtt a könnyűszerkezetes házak részaránya a magyarországi új építésű családi házak között. Egyes becslések ezt az arányt most 20 százalék környékére teszik.
A könnyűszerkezetes házak népszerűség-növekedése mögött elsősorban az áll, hogy a dráguló hagyományos kivitelezés mellett sok építkező keres költséghatékonyabb, jobban kalkulálható és könnyebben ütemezhető megoldást. A technológia ezen felül azért is vált vonzóbbá, mert gyorsabban kivitelezhető, így kevesebb a csúszásból és az elhúzódó építkezésből adódó bizonytalanság. Végül sokat számít a szemléletváltás is: a könnyűszerkezetes építési módot egyre többen tekintik korszerű, műszakilag versenyképes alternatívának, nem pedig „kényszermegoldásnak”.
A könnyűszerkezetes ház definíciója
A „könnyűszerkezetes ház” kifejezés egy gyűjtőfogalom: olyan épületeket jelöl, amelyeknél a teherhordást nem egy tömör falazat (például tégla vagy beton) adja, hanem egy vázszerkezet, amely készülhet fából vagy fémből. Erre épül rá a teljes fal-, födém- és tetőrendszer. Ebben a konstrukcióban a fal rétegrendje, vagyis a váz közötti kitöltés és a rákerülő burkolatok együtt alkotják a kész szerkezetet. A vázra különféle építőelemek (például gipszkarton, OSB vagy üvegszálas táblák) kerülhetnek, a rétegrendben pedig beépített szigetelőanyagok és kiegészítő rétegek (például fóliák) is megjelenhetnek.
A könnyűszerkezetes ház kategóriába több megoldás is besorolható: a vázszerkezetes rendszerek mellett elterjedtek az előregyártott panelszerkezetes, illetve a rönk- és gerendaszerkezetes építmények is.
A „könnyű” jelző sokszor a hagyományos falazathoz viszonyított kisebb önsúlyra utal. Ugyanakkor a gyakorlati megkülönböztetésnél általában az a döntő ismérv, hogy szerelt/vázas technológiával, több rétegből áll össze a falszerkezet, és nem tömör falazóelemekből épül fel.
Lábazat és homlokzat: a rétegrend adott, az előkészítés a kulcs
A bevezetőben már szó esett arról, hogy a könnyűszerkezetes házak „anyaglogikája”, vagyis a beépíthető és beépítésre javasolt építőanyagok halmaza több helyen kisebb-nagyobb mértékben eltér a hagyományos épületekétől. Kívülről befelé haladva ez először a lábazati zóna és a homlokzati hőszigetelés kialakításánál érhető tetten.
Az utóbbi technológiája nagyvonalakban megegyezik a hagyományoséval: a megfelelő alapfelület-előkészítés után jöhet a ragasztó, a hőszigetelő tábla, a beágyazó tapasz, az üvegszövet háló és végül a színezés. Egy könnyűszerkezetes ház esetében az egyik eltérés, hogy dübelezés helyett a kivitelezők gyakran speciális, csavaros rögzítéssel dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy a rögzítőelemet közvetlenül a fa- vagy más tartószerkezeti elembe hajtják be, így ehhez kell igazítani a kivitelezési logikát.
Másik apró eltérés, hogy a könnyűszerkezetes építőelemek (pl. OSB lapok vagy üvegszálas táblák) miatt az alapozás és a felület-előkészítés különös figyelmet igényel. A Cemix két olyan előkészítő-anyagot kínál, amelyek kiválóan oldják meg ezt a feladatot. Az OSB-lapokhoz a 8040 KONTAKT B PLUS kvarcszemcsés tapadóhíd alkalmazása javasolt, míg az üvegszálas táblákhoz a 2610 PRIMER lehet az ideális választát. Ez utóbbi alapozóként működik és tapadást elősegítő érdességet ad a felületnek.
Ha cél a minél gyorsabb kivitelezés, a hőszigetelő táblák felragasztásánál alternatívát jelenthet a 2290 EASYFIX purhab használata, amelyet az ilyen jellegű alapfelületekre is jó tapadással lehet alkalmazni. A gyakorlatban ez a megoldás azért gyorsíthatja fel a folyamatot, mert bizonyos esetekben az előkészítő rétegek (alapozó, tapadóhíd) elhagyása is szóba kerülhet, és a táblák közvetlenül a purhabbal rögzíthetők.
Könnyűszerkezetes ház beltéri aljzatkialakítása
A könnyűszerkezetes házak belső tereiben a padló fogadófelülete gyakran nem klasszikus beton vagy esztrich, hanem OSB lapokból vagy különféle építőlemezekből áll. Ilyenkor az aljzat előkészítése hasonló logikát követ, mint kint a homlokzaton az előbb leírtak szerint. Erre érdemes olyan magasabb minőségű aljzatkiegyenlítőt választani, amely képes pótolni azt a „tehetetlen” tömeget és stabilitást, amit hagyományos építésnél az esztrich réteg adna.
Praktikus megoldást kínál ehhez a művelethez cégünk két vékonyrétegű aljzatkiegyenlítője, az 5573 NIVO SP 10-30 vagy az 5545 NIVO RAPID FIBER 3-40, amelyek padlófűtési rendszer kialakítására is alkalmasak. Érdemes kiemelni, hogy egyik termék sem hajlamos a zsugorodásra, vagyis mindkettő zsugorodás-kompenzált: a NIVO SP 10-30 a gipszes kötőanyaga, a NIVO RAPID FIBER pedig a kristálytechnológia miatt. Érdemes megemlíteni, hogy ezek a termékek nagy rétegvastagságban is alkalmazhatók, így fokozható az épület „tehetetlen tömege”, ami javítja a hőmegtartó képességet.
A rétegvastagság és a zsugorodási hajlam azért kritikus, mert egy könnyebb, rugalmasabb hordozófelülettel dolgozunk (OSB/építőlemez), ahol a zsugorodásból eredő feszültségek is nagyobb kockázatot jelentenek. Ez szélsőséges esetben odáig vezethet, hogy a kiegyenlítő réteg deformálódik és egyszerűen felhajlik.
Az aljzatkiegyenlítők mellett alternatívaként szóba jöhet gipszes önterülő esztrich használata is, ehhez a Cemix kínálatából az 5292 ESTRICH FE az ideális választás. Ha ezt az utat választjuk, figyelembe kell venni, hogy a nagyobb rétegvastagság szűk keresztmetszetet jelenthet. Ennek csökkentésére megoldás lehet, ha az esztrich alá ún. esztrich hálót teszünk, amivel nagyjából 1 centimétert nyerhetünk.
Anyagválasztás a vizes helyiségeknél
A vizes helyiségekben különösen fontos a tudatos anyagválasztás, hiszen a gipszes önterülő aljzatkiegyenlítők és esztrichek alkalmazása itt nem javasolt. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a Cemix anyagokat használó kivitelezők többsége ezért preferálja a NIVO RAPID FIBER használatát, mert az mindenhol bevethető, így az egyféle anyaggal egyszerűbb „végigmenni” a házon. A szakértői javaslat ugyanakkor ennél finomabb, összetettebb: ideális esetben a lakóhelyiségek és közlekedők készülhetnek gipszes aljzatkiegyenlítővel/esztrichhel, míg a vizes helyiségekben célszerű a NIVO RAPID FIBER-t vagy más, cementes aljzatkiegyenlítőt kiönteni. Ezt követően a rétegrendet már a megszokott módon lehet felépíteni, legyen szó akár hidegburkolásról vagy melegburkolásról.
Mi a helyzet a belső falakkal?
A faloldalon sok könnyűszerkezetes házban a belső burkolatot gipszkarton alkotja, ahol általános belső felületképzéshez jól használhatók a diszperziós, vödrös glett anyagok, például a 4470 PRIMO GLETT. Ezen felül a beltéri festésnél tulajdonképpen nincsenek egyéb, különleges megkötések.
Ha azonban a vizes helyiségekben is gipszkartont alkalmazunk, olyan vízszigetelést javasolt választani, amely párazáró tulajdonságú. A Cemix kínálatából erre a célra a 8110 AQUASTOP IN kenhető folyékony fólia vagy a 8130 AQUASTOP MEMBRAN lemezszigetelés lehet ideális választás. A burkolás (csempézés) rétegrendi logikájában nincs egyéb eltérés a hagyományos épületekhez képest.
Talán még annyit érdemes ezen a ponton megjegyezni, hogy a burkolásnál gyakran felértékelődnek a gyors rendszermegoldások, ami a könnyűszerkezetes házak esetében különösen igaz. Ilyenkor jöhet jól a 8248 RAPIDFLEX S1 CRYSTAL önszáradó, gyorskötő csemperagasztó, amellyel jelentős időmegtakarítás érhető el ennél a munkafolyamatnál.
Hogyan lehet javítani egy könnyűszerkezetes ház hőtartó képességét?
Korábban már szó esett a hőtartó képesség növelésének egy lehetséges módjáról. Ez azért fontos, mert ezeknek a háztípusoknak egyik hátránya, hogy a szerkezetük miatt gyorsabban felmelegedhetnek és gyorsabban ki is hűlhetnek a hagyományos épületekhez képest. Ennek magyarázata, hogy hiába a vastag hőszigetelés, ha kevés a valódi hőtároló épületrész, hiszen a burkolat és a falazat, illetve az aljzat is viszonylag vékony. Logikus gondolat, hogy a hőtartó képességet további, a házba integrált tömeggel lehet javítani.
Az egyik kevéssé ismert megoldás erre az, ha az aljzathoz hasonlóan a padlásfödémet is megöntik aljzatképző vagy kiegyenlítő anyagokkal, így gyakorlatilag megduplázható a hőtartó kapacitás. Erre a célra leginkább a gipszes esztrichek alkalmasak, például az 5292 ESTRICH FE, hiszen ez könnyebb, mint a cementes változatok, így kisebb terhet jelent a födémnek, miközben a padlás járhatóvá válik. Ennek eredményeként a ház hőtechnikája sokkal kedvezőbbé válhat.