Egy könnyűszerkezetes ház ideális építőanyagai

Az aljzattól a vizes helyiségeken át a hőszigetelésig - anyagválasztási szempontok könnyűszerkezetes ház építéséhez Cemix fókusszal.
Magyarországon is egyre több építkezőt győznek meg azok az előnyök, amelyeket egy könnyűszerkezetes ház kínál. Nem mindenki van azonban tisztában azzal, hogy ezek „anyaglogikája”, vagyis a beépíthető és a beépítésre javasolt építőanyagok halmaza sok esetben eltér a hagyományos épületekétől. Cikkünkben azokat a Cemix által gyártott termékeket tekintjük át, amelyek tulajdonságaiknak köszönhetően ideális választást jelentenek egy könnyűszerkezetes építkezés esetén.

Mi áll a könnyűszerkezetes házak népszerűség-növekedése mögött?

Szakértői elemzések szerint az elmúlt években jelentősen nőtt a könnyűszerkezetes házak részaránya a magyarországi új építésű családi házak között. Egyes becslések ezt az arányt most 20 százalék környékére teszik.

A könnyűszerkezetes házak népszerűség-növekedése mögött elsősorban az áll, hogy a dráguló hagyományos kivitelezés mellett sok építkező keres költséghatékonyabb, jobban kalkulálható és könnyebben ütemezhető megoldást. A technológia ezen felül azért is vált vonzóbbá, mert gyorsabban kivitelezhető, így kevesebb a csúszásból és az elhúzódó építkezésből adódó bizonytalanság. Végül sokat számít a szemléletváltás is: a könnyűszerkezetes építési módot egyre többen tekintik korszerű, műszakilag versenyképes alternatívának, nem pedig „kényszermegoldásnak”.

A könnyűszerkezetes ház definíciója

A „könnyűszerkezetes ház” kifejezés egy gyűjtőfogalom: olyan épületeket jelöl, amelyeknél a teherhordást nem egy tömör falazat (például tégla vagy beton) adja, hanem egy vázszerkezet, amely készülhet fából vagy fémből. Erre épül rá a teljes fal-, födém- és tetőrendszer. Ebben a konstrukcióban a fal rétegrendje, vagyis a váz közötti kitöltés és a rákerülő burkolatok együtt alkotják a kész szerkezetet. A vázra különféle építőelemek (például gipszkarton, OSB vagy üvegszálas táblák) kerülhetnek, a rétegrendben pedig beépített szigetelőanyagok és kiegészítő rétegek (például fóliák) is megjelenhetnek.

A könnyűszerkezetes ház kategóriába több megoldás is besorolható: a vázszerkezetes rendszerek mellett elterjedtek az előregyártott panelszerkezetes, illetve a rönk- és gerendaszerkezetes építmények is.

A „könnyű” jelző sokszor a hagyományos falazathoz viszonyított kisebb önsúlyra utal. Ugyanakkor a gyakorlati megkülönböztetésnél általában az a döntő ismérv, hogy szerelt/vázas technológiával, több rétegből áll össze a falszerkezet, és nem tömör falazóelemekből épül fel.

Lábazat és homlokzat: a rétegrend adott, az előkészítés a kulcs

A bevezetőben már szó esett arról, hogy a könnyűszerkezetes házak „anyaglogikája”, vagyis a beépíthető és beépítésre javasolt építőanyagok halmaza több helyen kisebb-nagyobb mértékben eltér a hagyományos épületekétől. Kívülről befelé haladva ez először a lábazati zóna és a homlokzati hőszigetelés kialakításánál érhető tetten.

Az utóbbi technológiája nagyvonalakban megegyezik a hagyományoséval: a megfelelő alapfelület-előkészítés után jöhet a ragasztó, a hőszigetelő tábla, a beágyazó tapasz, az üvegszövet háló és végül a színezés. Egy könnyűszerkezetes ház esetében az egyik eltérés, hogy dübelezés helyett a kivitelezők gyakran speciális, csavaros rögzítéssel dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy a rögzítőelemet közvetlenül a fa- vagy más tartószerkezeti elembe hajtják be, így ehhez kell igazítani a kivitelezési logikát.

Másik apró eltérés, hogy a könnyűszerkezetes építőelemek (pl. OSB lapok vagy üvegszálas táblák) miatt az alapozás és a felület-előkészítés különös figyelmet igényel. A Cemix két olyan előkészítő-anyagot kínál, amelyek kiválóan oldják meg ezt a feladatot. Az OSB-lapokhoz a 8040 KONTAKT B PLUS kvarcszemcsés tapadóhíd alkalmazása javasolt, míg az üvegszálas táblákhoz a 2610 PRIMER lehet az ideális választát. Ez utóbbi alapozóként működik és tapadást elősegítő érdességet ad a felületnek.

Ha cél a minél gyorsabb kivitelezés, a hőszigetelő táblák felragasztásánál alternatívát jelenthet a 2290 EASYFIX purhab használata, amelyet az ilyen jellegű alapfelületekre is jó tapadással lehet alkalmazni. A gyakorlatban ez a megoldás azért gyorsíthatja fel a folyamatot, mert bizonyos esetekben az előkészítő rétegek (alapozó, tapadóhíd) elhagyása is szóba kerülhet, és a táblák közvetlenül a purhabbal rögzíthetők.

Könnyűszerkezetes ház beltéri aljzatkialakítása

A könnyűszerkezetes házak belső tereiben a padló fogadófelülete gyakran nem klasszikus beton vagy esztrich, hanem OSB lapokból vagy különféle építőlemezekből áll. Ilyenkor az aljzat előkészítése hasonló logikát követ, mint kint a homlokzaton az előbb leírtak szerint. Erre érdemes olyan magasabb minőségű aljzatkiegyenlítőt választani, amely képes pótolni azt a „tehetetlen” tömeget és stabilitást, amit hagyományos építésnél az esztrich réteg adna.

Praktikus megoldást kínál ehhez a művelethez cégünk két vékonyrétegű aljzatkiegyenlítője, az 5573 NIVO SP 10-30 vagy az 5545 NIVO RAPID FIBER 3-40, amelyek padlófűtési rendszer kialakítására is alkalmasak. Érdemes kiemelni, hogy egyik termék sem hajlamos a zsugorodásra, vagyis mindkettő zsugorodás-kompenzált: a NIVO SP 10-30 a gipszes kötőanyaga, a NIVO RAPID FIBER pedig a kristálytechnológia miatt. Érdemes megemlíteni, hogy ezek a termékek nagy rétegvastagságban is alkalmazhatók, így fokozható az épület „tehetetlen tömege”, ami javítja a hőmegtartó képességet.

A rétegvastagság és a zsugorodási hajlam azért kritikus, mert egy könnyebb, rugalmasabb hordozófelülettel dolgozunk (OSB/építőlemez), ahol a zsugorodásból eredő feszültségek is nagyobb kockázatot jelentenek. Ez szélsőséges esetben odáig vezethet, hogy a kiegyenlítő réteg deformálódik és egyszerűen felhajlik.

Az aljzatkiegyenlítők mellett alternatívaként szóba jöhet gipszes önterülő esztrich használata is, ehhez a Cemix kínálatából az 5292 ESTRICH FE az ideális választás. Ha ezt az utat választjuk, figyelembe kell venni, hogy a nagyobb rétegvastagság szűk keresztmetszetet jelenthet. Ennek csökkentésére megoldás lehet, ha az esztrich alá ún. esztrich hálót teszünk, amivel nagyjából 1 centimétert nyerhetünk.

Anyagválasztás a vizes helyiségeknél

A vizes helyiségekben különösen fontos a tudatos anyagválasztás, hiszen a gipszes önterülő aljzatkiegyenlítők és esztrichek alkalmazása itt nem javasolt. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a Cemix anyagokat használó kivitelezők többsége ezért preferálja a NIVO RAPID FIBER használatát, mert az mindenhol bevethető, így az egyféle anyaggal egyszerűbb „végigmenni” a házon. A szakértői javaslat ugyanakkor ennél finomabb, összetettebb: ideális esetben a lakóhelyiségek és közlekedők készülhetnek gipszes aljzatkiegyenlítővel/esztrichhel, míg a vizes helyiségekben célszerű a NIVO RAPID FIBER-t vagy más, cementes aljzatkiegyenlítőt kiönteni. Ezt követően a rétegrendet már a megszokott módon lehet felépíteni, legyen szó akár hidegburkolásról vagy melegburkolásról.

Mi a helyzet a belső falakkal?

A faloldalon sok könnyűszerkezetes házban a belső burkolatot gipszkarton alkotja, ahol általános belső felületképzéshez jól használhatók a diszperziós, vödrös glett anyagok, például a 4470 PRIMO GLETT. Ezen felül a beltéri festésnél tulajdonképpen nincsenek egyéb, különleges megkötések.

Ha azonban a vizes helyiségekben is gipszkartont alkalmazunk, olyan vízszigetelést javasolt választani, amely párazáró tulajdonságú. A Cemix kínálatából erre a célra a 8110 AQUASTOP IN kenhető folyékony fólia vagy a 8130 AQUASTOP MEMBRAN lemezszigetelés lehet ideális választás. A burkolás (csempézés) rétegrendi logikájában nincs egyéb eltérés a hagyományos épületekhez képest.

Talán még annyit érdemes ezen a ponton megjegyezni, hogy a burkolásnál gyakran felértékelődnek a gyors rendszermegoldások, ami a könnyűszerkezetes házak esetében különösen igaz. Ilyenkor jöhet jól a 8248 RAPIDFLEX S1 CRYSTAL önszáradó, gyorskötő csemperagasztó, amellyel jelentős időmegtakarítás érhető el ennél a munkafolyamatnál.

Hogyan lehet javítani egy könnyűszerkezetes ház hőtartó képességét?

Korábban már szó esett a hőtartó képesség növelésének egy lehetséges módjáról. Ez azért fontos, mert ezeknek a háztípusoknak egyik hátránya, hogy a szerkezetük miatt gyorsabban felmelegedhetnek és gyorsabban ki is hűlhetnek a hagyományos épületekhez képest. Ennek magyarázata, hogy hiába a vastag hőszigetelés, ha kevés a valódi hőtároló épületrész, hiszen a burkolat és a falazat, illetve az aljzat is viszonylag vékony. Logikus gondolat, hogy a hőtartó képességet további, a házba integrált tömeggel lehet javítani.

Az egyik kevéssé ismert megoldás erre az, ha az aljzathoz hasonlóan a padlásfödémet is megöntik aljzatképző vagy kiegyenlítő anyagokkal, így gyakorlatilag megduplázható a hőtartó kapacitás. Erre a célra leginkább a gipszes esztrichek alkalmasak, például az 5292 ESTRICH FE, hiszen ez könnyebb, mint a cementes változatok, így kisebb terhet jelent a födémnek, miközben a padlás járhatóvá válik. Ennek eredményeként a ház hőtechnikája sokkal kedvezőbbé válhat.