FAlazóhabarcs kiválasztása

A falazóhabarcs termékeket többféle szempont szerint lehet csoportosítani, de a leggyakoribb felosztás a felhasználási cél és az összetétel alapján történik.

Régebben a különböző falazóelemek egymáshoz illesztéséhez, rögzítéséhez kötőanyagként leggyakrabban sár, agyag, mész, gipsz, trassz, illetve egyes helyeken cementszerű anyagok valamelyikét vagy ezek keverékét használták. Napjainkban a legáltalánosabban alkalmazott kötőanyag a mész (oltott mész vagy mészhidrát), illetve a cement. Érdekesség, hogy a műemléki épületek, romok falazatainak helyreállításánál mészhidrátot és trasszt, mint hidraulikus kötőanyagokat tartalmazó habarcsot használunk.

A falazóhabarcsok egyik legfontosabb tulajdonsága a nyomószilárdsága. Ennek értéke határozza meg, hogy az anyag képes-e elviselni a falszerkezetből adódó terheket. A falazóhabarcsok tulajdonságairól az EN 998-2 szabvány rendelkezik, amely meghatározza a falak, oszlopok és válaszfalak építésénél alkalmazott gyári előkevert falazóhabarcsokkal szembeni elvárásokat (fektetés, egyenes illesztés, fugázás). E szabvány szerint a gyártónak egy termék kifejlesztése után el kell végezni a termék kezdeti típusvizsgálatát, melyben igazolja, hogy az megfelel ennek az európai szabványnak. Külön meg kell meghatározni a friss habarcsok feldolgozásával kapcsolatos bedolgozhatósági időt, kloridtartalmat, levegőtartalmat, sűrűséget és (csak a vékonyrétegű habarcsoknál) a korrigálhatósági időt. A megszilárdult habarcsokra meg kell határozni a feldolgozásra vonatkozó nyomószilárdságot, tapadószilárdságot és sűrűséget.

A Cemix által gyártott falazóhabarcsok nevében szereplő számok a megszilárdult habarcs nyomószilárdságára utalnak. Pl.: MM1, MM3, MM5, illetve az MM10 elnevezésű termékek a harmonizált európai szabvány által meghatározott M1, M2,5, M5, és M10 jelölésű osztályba sorolhatók (a habarcsoknak teljesíteni kell az elnevezésükben megjelölt osztály nyomószilárdsági értékeit, pl.: MM1 > 1 N/mm2, MM3 > 2,5 N/mm2, stb.). 

A falazóhabarcsok pontos anyagszükségletét a falazóelem gyártó cég határozza meg. A mellékelt táblázatban iránymutatást adunk a különböző falazóelemekhez használatos nedves- és szárazhabarcs szükségletre.

A falazóhabarcsok műszaki dokumentációjában szereplő keverővíz mennyiséget minden esetben javasolt betartani, mert ezzel érhető el a megfelelő konzisztenciájú falazóhabarcs állag, ami könnyű felhordást tesz lehetővé, egyszersmind szavatolja a megfelelő kötőerőt a falazóelemek között. Ha kevésebb a hozzákevert víz mennyisége, akkor a habarcs sűrű lesz, nehezebb lesz felhordani, nem lehet vele kiegyenlíteni a felületek egyenetlenségeit, és rosszul tapad meg a falazóelemek felületén, így nem tudja megfelelően összekötni őket. Ha pedig elnagyoljuk a keverővíz mennyiséget, egy híg habarcsot kapunk, és az a híg keverék nem fog megmaradni a falazóelemek felületén, nem tudja a szükséges tapadóerőt biztosítani, nem lesz egyenletes a teherátadás sem. Ezen felül a habarcsban lévő többlet víz negatívan befolyásolja a megszilárdult habarcs szilárdságát is.

A falazóhabarcs nemcsak a falazóelemek összekötéséért felel, hanem jelentős szerepet játszik az épület hő- és páratechnikai tulajdonságaiban is. Különösen fontos ez alacsony energiaigényű vagy passzívházak esetén, ahol a hőszigetelő képesség optimalizálása elsődleges szempont. A hőszigetelő falazóhabarcsok csökkentik a hőhidak kialakulását, így hozzájárulnak az energiahatékonysághoz. Emellett a páraáteresztő képesség is kulcsfontosságú, különösen természetes anyagokból készült falazatoknál vagy régi épületek felújításánál, ahol a falak „lélegző” képessége megőrzendő.

A modern építőiparban egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezettudatosság, így a falazóhabarcs kiválasztásánál is érdemes figyelembe venni a termék környezeti hatásait. A mész- vagy trassztartalmú habarcsok például kisebb CO₂-lábnyommal rendelkeznek, mint a magas cementtartalmú változatok. Emellett egyre több gyártó kínál újrahasznosított anyagokat tartalmazó vagy alacsony energiaigényű gyártási technológiával készült habarcsokat. A fenntartható építészet iránt elkötelezett kivitelezők és beruházók számára ezek a szempontok nemcsak környezetvédelmi, hanem marketingértékkel is bírnak.